Egy hét kimaradás után ismét jelentkezem, ezúttal egy digitális tananyaggal. 

Feladatom az volt, hogy egy általam tanítani kívánt témához készítsek digitális tananyagot a SMART Notebook program segítségével. Matematika szakosként a halmazelméletet választottam, egyrészt időtakarékossági célból (ebben a témában rengeteg Venn-diagramot kell készítenünk, amely folyamatos újrarajzolása hihetetlenül sok időt elvesz az órából), másrészt a látványosság miatt (a halmazokat kiszínezhetjük, átfirkálhatjuk...stb).

Nézzük meg oldalról oldalra haladva a tananyagot!

Az első oldal lényegi eleme egy link, mely egy youtube videóra mutat. Bevezetésnek szerintem tökéletes, hiszen már kapásból felveti a kérdést: mégis mi a túró az a Venn-diagram? Egyébként tanácsos letölteni a videót, ha órán is beakarjuk mutatni, hiszen ki tudja lesz-e éppen internetünk, vagy hogy nem távolítják-e el addigra?

A második oldal már maga a témakör tárgyalása. Először is érdemes megbeszélni az alapfogalmakat, a jelöléseket...stb. Ez az oldal csupán prezentáció jellegű, speciális elemet nem tartalmaz.

A harmadik és negyedik oldalak a halmazműveleteket mutatják be. Illusztrációként képeket is beillesztettem, melyek előkészítik a későbbi feladatokat, és egyébként is jó, ha a gyerekek látják maguk előtt a halmazokat. A rövid elméleti részt ezzel le is zárnám.

És akkor végre rátérhetünk a feladatokra. Az ötödik oldalon egy szókirakós játék kapott helyet. Láthatjuk, hogy bal oldalt a kék téglalapban megjelenik a kérdés, nekünk pedig a program által felkínált betűkből kell kiraknunk a választ. Mindez a korábbi elméletet kívánja elmélyíteni, az előző három dia figyelmes átolvasásával könnyűszerrel megválaszolhatóak a kérdések. Mindeközben a program méri az időt, és pontozza a gyerekeket a gyorsaságuk alapján. Akár versenyeztethetjük is őket ennek segítségével.

A hatodik oldal egy újabb feladatok tartalmaz, ahol a diákoknak be kell színezni a Venn-diagramokhoz tartozó halmazműveleteket. Ajánlott kiemelőt használni, de igazából bármi megteszi a tolleszköztárból felkínált lehetőségek közül. Gyakorlásképp akár újabb és újabb halmazműveleteket is feladhatunk, nem szükséges ragaszkodni az általam felsoroltakhoz.

Végül az utolsó oldal, egyben az utolsó feladat. Megadtam halmazokat, valamint halmazműveleteket. A képernyő bal alsó sarkában felsoroltam nyolc számot, melyeket végtelen klónozásra állítottam. A gyerekek feladata, hogy a megfelelő helyekre húzzák a számokat. Ellenőrzésképp a kép jobb oldalán elrejtettem a megoldásokat is.

Nos ennyi lett volna életem első digitális tananyaga. Én személy szerint nagyon élveztem az elkészítésével járó munkát. Azt viszont megjegyezném, hogy nem kis feladat egy ilyen tananyag összeállítása. Érdemes előre dolgozni, és megőrizni őket.

Az általam elkészített tananyag egyébként ITT elérhető.

Az őszi szünet végeztével, újabb bejegyzéssel jelentkezem. Ezúttal digitális történetmesélés volt a feladatom, melyet a Windows Movie Maker program segítségével valósítottam meg.

Amikor hozzáláttam a feladathoz, még nem egészen tudtam, hogy miként is tudom majd a saját szakpáromnál alkalmazni ezt az eszközt. Ha irodalom, földrajz, történelem, vagy mondjuk ének szakos lennék, kapásból tudnék mondani olyan témát, ahol remekül működne ez a digitális történetmesélés, azonban matek-infósként már komoly fejtörést okozott.

Első nekifutásra tutorial videók jutottak eszembe képszerkesztésről, adatbázis kezelésről, különféle programozási nyelvekről, ám ahogy egyre jobban beleástam magam a témába, rájöttem, hogy nem egészen ezt értjük digitális történetmesélés alatt. Ekkor tértem át a matematikára, és első gondolatom egy bonyolultabb tételbizonyítás, lépésről lépésre történő bemutatása volt. Elkezdtem hát keresgélni az interneten, hátha találok valami frappáns, könnyen emészthető tételbizonyítást, aminek még hasznát is vennék a középiskolások, ám ekkor ráakadtam egy számomra sokkal szórakoztatóbb témára: a pi-versekre.

Gondoljunk csak bele, vajon hányan tudnánk felsorolni a pi első 5 számjegyét? És az első 48-at? Pedig létezik egy roppant egyszerű módja, hogy egy életre megtanuljuk. Pothurszky Géza verse következik.

Maga a feladat szerintem az eddigi legjobb volt, és úgy gondolom pedagógiai szempontból is ennek van a legtöbb haszna. Hiszen gondoljunk csak bele, mekkora lehetőségek rejlenek egy efféle videóban. A diákok bármikor megtekinthetik, manapság akár az okostelefonjaikon is, visszapörgethetik azt, és ha valamit nem értenek, akkor azt újból és újból megnézhetik. A tananyag sokkal szemléletesebb, látványosabb, és ezáltal könnyebben megjegyezhető, mint mondjuk egy tankönyv esetében. Akár házi feladatként is kiadható, egy hasonló videó készítése, mely által még jobban elmélyíthetjük a gyerekek tudását, sőt, a kész videóikat akár társaikkal is megoszthatják, így segítve egymást a tanulásban.

Mindezektől függetlenül, azért azt tanácsolnám, hogy ne akarjunk mindent digitalizálni! Tartsuk egyfajta egészséges egyensúlyt a hagyományos és a modern módszerek között!