Talán nem mondok túl nagy butaságot azzal, ha azt mondom, hogy manapság egy olyan felgyorsult világban élünk, ahol minden az informatika körül forog. Gondoljunk csak bele! Az interneten keresztül tartjuk a kapcsolatot ismerőseinkkel, online vásárolunk, netbankot használunk, a 4G-s lefedettségnek köszönhetően pedig folyamatosan naprakészek lehetünk a nagyvilág híreit illetően. Ha az informatika ennyire a mindennapjaink részévé vált, akkor talán érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetnünk rá az oktatásban is, nem igaz? És itt jövünk mi képbe, leendő pedagógusok – ahol a „mi” alatt nem csak az informatika szakos hallgatótársaimra gondolok -, hiszen nekünk kell megtanítanunk a jövő diákjait, a felnövekvő Z generációt arra, hogy helyesen használják mindazt a tudást, amit az informatika száguldó fejlődése, valamint az internet elénk tárt.
Ehhez az első, és legfontosabb lépés az, hogy mi magunk is készségszinten, és szakszerűen használjuk a legújabb készülékeket, valamint a legalapvetőbb programokat. Hányszor találkozunk olyan dokumentummal, melyben egymás után 5-10 entert ütnek le? Talán nem tűnik nagy hibának, pedig az informatika karon egy ilyenért bukás jár. Megjegyzem, teljesen egyetértek ezzel. Ha egy programban egyes dolgokat megoldhatunk szakszerűen (tér- és sorköz), akkor miért ne úgy csinálnánk? De nézzünk egy másik példát! Hányszor találkozunk olyan előadással, ahol a kivetített prezentáció egyszerűen olvashatatlan a sok áttűnés és animáció, vagy egy rossz színválasztás miatt? Ez egy pedagógus esetében azért már sokkal nagyobb probléma. Ez az a pont, ahol a tanárnak döntenie kell, hogy megéri-e az a plusz 1-2 óra befektetett tanulás a profi, és hiteles fellépésért cserébe.
Úgy gondolom, hogy ez a kurzus pont ezen próbált némiképp javítani. Hallgatótársaimmal hétről-hétre IKT-val kapcsolatos feladatokat oldottunk meg, majd mindezeket saját blogos felületünkön publikáltuk. Ezen felül, a félév folyamán, egy adott témakörből önállóan is fel kellett készülnünk, és egy mini tanóra keretei között elő is kellett adnunk. Úgy gondolom, hogy a kapott feladatok mindvégig logikus sorrendben követték egymást, én pedig látni véltem bennük egyfajta egymásra épülést is. A szemináriumon megismerkedhettünk a gondolat és fogalomtérképek használatával, az online időszalagokkal, digitális- tananyagelemekkel és történetmeséléssel, vagy épp a SMART Notebook programmal, mely véleményem szerint a leghasznosabb volt mindközül. Minden órán meghallgattunk egy-egy előadást, így senki számára sem maradt ismeretlen pl. a cyber bullying, vagy a wiki fogalma. Mégis a legjobb az egészben az otthoni munka volt, hiszen rá voltunk kényszerítve, hogy önállóan dolgozzunk, nem könyvekből és előadásokból, hanem saját tapasztalatainkból tanultunk, azáltal, hogy magunk is kipróbálhattuk a programokat.
Összefoglalva a félévet, úgy gondolom, hogy nagyon hasznos volt, és rengeteg új, számomra eddig ismeretlen eszközről tanulhattam (pl. SMART, vagy learningapps). Biztos vagyok benne, hogy az itt elsajátított ismeretek a későbbiekben is hasznomra válnak, és közülük jó párat „élesben” is kipróbálok majd. Csupán remélni tudom, hogy mire eljutok a katedráig, már az iskolák is sokkal felszereltebbek lesznek, és sehol sem jelent majd akadályt egy-egy IKT-s óra megtartása.
Köszönöm az egész féléves figyelmet!
Perity Ádám
